A Nap és a tenger

A Nap az élet és az energia forrása, gyógyító ereje és hangulatjavító hatása szebbé és aktívabbá teszi a nyaralást, és fokozza a vágyakat. Ha mértéket tart, a Nap csodát tesz, de ne feledkezzen meg a naptejről, a sapkáról és a napszemüvegről.

A nap

Az Adria partvidéke tökéletes hely napimádóknak. Átlagos évi 2600 napsütéses órájával az Adria a Földközi-tenger egyik legnaposabb területe. A rengeteg kis öböl és sima szikla kiváló a napozásra és az úszáshoz, a sűrű fenyőerdők és az állandóan fújó szelek pedig árnyékot adnak és hűsítenek.

Ha süt a Nap, és Vis szigetének környékén találja magát, feltétlenül meg kell néznie az Adriai-tenger különös fényjátékának jelenségét. A tenger hullámai által kivájt barlangszájon átsütő napsugarak a vízzel közösen varázslatos, egyedi azúrkék és smaragdzöld csillogást produkálnak. A mély Kék és zöld barlangok csodáját kár lenne kihagyni, mert lélegzetelállítóan szépek.
A hullámokon megtörő napfény, a szikrázóan fehér sziklák, a fényben fürdő szigetek, a piros háztetők és a falvak, ahol semmi sem mozdul a perzselő kora délutáni napsütésben... Egy tökéletes nyári nap a napsütötte kékségben, a hullámok és a szél ölelésében.

Megnézhet minden napfelkeltét és naplementét, és mind feledhetetlen, mert nincs két ugyanolyan, de a mámor mindig ugyanaz. A vitorlázás napnyugtakor egy szempillantás alatt testi-lelki békét ad, a nap fürösztötte dalmát vörösbortól pedig fellángolnak a vágyak.
A tengerről nézett, csodás naplemente a szerelem jele, de a gondos hajós azért alaposan megnézi a nyugati eget is, hogy megtudja, milyen időt hoz a hajnal.
Ha tiszta az ég, és csak elszórtan van egy pár felhő, jó és stabil idő várható. A napnyugta színei tiszták, a zenithez közeli felhők sárgába játszanak.
Ha mielőtt lemenne, bíborba hajlik a Nap, és a vaskos, sötét felhő alatt tiszta az ég, az annak a jele, hogy javulni fog az idő.
Ha a naplemente tompa, homályos és sok a felhő, amikbe úgy bukik alá a Nap, akár egy zsákba, akkor az idő romlani fog.
Az ún. glória-hatás, vagyis a felhőkben kikristályosodott nedvesség által okozott fénytörés is a rossz idő jele.
A szivárvány, azaz a vízcseppeken megtörő és tükröződő napfény az esős, rossz idő jele, eső után viszont tisztulást jelent. Ha nyugaton van a szivárvány (ez csak délután és este fordul elő), az általában az eső végét jelzi, és a napos, tökéletes vitorlás-idő hírnöke.

A tenger

Az Adriai-tenger a maga 1185 szigetével, szigetecskéivel, szikláival, illetve számos csodás öbleivel, ugyanúgy kihívás és kedvenc úti cél a természet rajongóknak, mint a vitorlázóknak. Legtisztább és a legáttetszőbb tenger egész Európában, melynek átlagos mélysége 173 méter. Vizei a tengeri élővilág gazdagságát, illetve a görög és római időkből ránk maradt hajóroncsokat, tárgyakat és épületromokat rejtik.

Északnyugatról délkelet felé, az Appennin és Balkán félszigetek között elnyúlva, az Adria mediterrán klímájának köszönhetően gazdag illat világot, kristálytiszta tengert és buja növényzetet nyújt. A tenger rég időktől fogva szenvedélyt, csodálatot illetve tiszteletet vált ki. Helyet ad a halász mindennapi életében, kenyeret ad a tengerésznek, ihletet a művésznek, illetve kalandot a turistának. Az úszás, napozás, vitorlázás és búvárkodás mindazon kedvtelések, amiben itt örömét lelheti. Eme páratlan szépséggel ez a tenger mindig is magához vonzotta a látogatókat különböző és távoli égtájakról.

Prominens vitorlások csoportja az amerikai' Vitorlázás világa" folyóiratban a horvát szigetvilágot, a Karibi-szigetek után a legszebb vitorlás paradicsommá nyilvánították. Az Adria nagy része nemzeti parkként, illetve természeti rezervátumként védelmet élvez s mindezen királyság legérdekesebb részeit vitorlázásnak kedvező széllel irányt véve felfedezheti.

Az Adriai-tenger eltérő északon, illetve délen. A különbségek nem szembetűnőek, de jelentősek a navigáció szempontjából, hiszen ezek meghatározhatják a kívánt úti célt: azaz, mi az, amit meg szeretne látogatni, illetve milyen vitorlás tapasztalatokra akar szert tenni. Az Adria északi részén a szigetek közötti távolság kisebb, mint ahogy a szigetek és a part között sem kell nagy utat megtenni. Sokkal több menedék áll a rendelkezésre minden időben, illetve a legjellemzőbb nyári szél (a Misztrál) enyhébb. Dalmácia déli részén többet kell hajózni, míg szigetre, kikötőre vagy védelemre lelünk. A Misztrál itt erősebb és tenger is háborgóbb.

Különbségek fellelhetőek egyrészt a színek kontrasztjában, másrészt a tájak összetételében. A színek és illatok hatása a délen sokkal intenzívebb, illetve a szigetek és a parti részek sokkal vonzóbbak, látványosabbak. Az emberek, a kultúra és a régió lelke sokkal érdekesebbek, illetve a városok nagyobb hatással vannak az ókori, illetve a reneszánsz korstílusok befolyásának köszönhetően.

Úti céljának választásánál különböző tényezők játszhatnak közre, attól függően, hogy mit szeret: a nyüzsgést vagy egyedüllétre vágyik egy csendesebb környezetben. A népesebb északi szigetek felejthetetlen szórakozást és társalgást nyújtanak, míg a távoli déli szigetek az érintetlen természet szépségét és csend élvezetét biztosítják. Függetlenül, hogy az Adria mely részét választja, a kikötők mindig védelmet biztosítanak hajója számára, illetve a félreeső természetes öblök, szigetecskék és ősi sziklákkal védett kikötőgátak szintén biztonságos lehorgonyzást nyújtanak.

Az Adria-tenger számokban:

hosszússág 783 km
szélesség (átlag) 248,3 km
mélység (átlag) 173 m
felszíni terület 148 595 km2
térfogat 34 977 km3
partvonal hossza a szigetekkel együtt 5835 km
szárazföld 1777 km
szigetek 4058 km
sótartalom (átlag) 38.30 per mill.
tengeráramlat (közepes) 0,5 knots
hullám nagysága (átlagban) 0,5 - 1,5 m
átlagos hőmérséklet (közepes) 11°C
átlagos nyári hőmérséklet 25°C - 27°C

Környezet

Horvátország ökológiailag ép területnek számít, a levegő, a folyóvizek és a tenger szempontjából egyaránt. Éppen ezért vonz ez az ország olyan sok látogatót, akik a szabadidejüket az érintetlen természetben, az Adria kristálytiszta, kék vizén vitorlázva, a tengerben úszva szeretnék eltölteni.

Az Adria természetes élővilága bőségével és ritkaságaival tűnik ki, valamint kivételesen ép állapotú tengerével. A vidék biológiai és esztétikai értékét az őshonos fajok magas száma is bizonyítja (ilyen például a dubrovniki búzavirág, a Centaurea ragusina, és a fekete gyík, a Lacerta fiumana pomoensis). Az állami szervek és a különböző intézmények egyaránt mindent megtesznek az Adria természetes gazdagságának védelméért és megőrzéséért. A delfinvédelmi programban Lošinj szigete játszotta a főszerepet.
Az anyagi segítség és az örökbefogadás is hozzájárult ezen rendkívüli állatok életének megmentéséhez. A szomszédos cres-szigeti Beliben óvóhelyet létesítettek a "Bijeloglave supove" nevű, nagyon ritka ragadozómadaraknak - most a populáció az önálló fennmaradásáért küzd. A "Lijepa Naša" nevű természetvédelmi szervezet (másokkal együtt) az ún. "Kék zászló", "Zöld zászló" és "Ökoiskola" projekteken dolgozik. A kék zászló a nyaralásra, szórakozásra és kikapcsolódásra kijelölt, szép állapotú, biztonságos és kellemes környezetet jelzi, ahol a part karbantartása jól szervezett, és folyamatosan fejlődik a turizmus. Ha kék zászló leng egy partszakaszon vagy kikötőben, az azt jelenti, hogy elsőrangú szolgáltatást nyújtanak a turistáknak, tisztán tartják a tengert és a partot, a strand jól felszerelt és rendszeresen takarított. Az idén 98 horvát strandon és kikötőben lobog majd a kék zászló.

Az Adria érintetlen természetének illataiban és hangjaiban minden szigeten és zátonyon gyönyörködhetünk, különösen azokon a védett tájakon, amelyek tudományos, kutlurális, történelmi, ökológiai vagy turisztikai szempontból fontosak. Horvátország területének több, mint 7.5%-a nemzeti park, vagy más módon védett övezet. Ennek az aránynak a megduplázására is vannak tervek, bár a puszta tény, hogy egy ekkora, érintetlen természeti érték létezhet napjaink Európájában, örömre és reményre ad okot.

A horvát partokon négy nemzeti park van.
Brijuni 14 szigetét és zátonyát a hozzájuk tartozó tengerrel együtt védett területté és nemzeti parkká nyilvánították 1983-ban. Őshonos növény- és állatvilágából kiemelnénk a mediterrán magyaltölgyet és makkiát (örökzöld aljnövényzetet), valamint a ritka csér- és sirály-fajokat. Ez a szigetcsoport a madarak téli vándorlásának is fontos állomása. Brijunin a természetben találjuk a vadasparkokat, szafariparkja telis-tele van egzotikus állatokkal, de római és bizánci értékekkel is.

A horvát Karst legszebb folyója kétségkívül a Krka. A nemzeti park a folyó part előtti szakaszának és környezetének nagy részére kiterjed. A számos vízesés közül a két legszebb a Skradin és a Roški. A folyó közöttük tavat alkot, melyen az apró, Visovac nevű sziget fekszik, híres ferences kolostorával.

Kornati Dalmácia északi részén a Földközi-tenger legszaggatottabb partvonalú szigetcsoportja. A szigetcsoport nagy részét 1980-ban nyilvánították nemzeti parkká a táj kivételes szépsége, lenyűgöző geomorfológiája, a partszakasz rengeteg kiszögellése és - főként - változatos tengeri élővilága miatt.

Mljet egy Horvátország legdélebbi részén fekvő sziget, melyet rendkívül buja aleppói fenyő-erdeje miatt a "zöld szigetnek" hívnak.
A Mljet Nemzeti Park a sziget nyugati részén, sokak szerint az Adria legszebb vidékén található. Ebben a parkban van két nagyon széles, de a tengerrel csak egy nagyon szűk átjárón érintkező öböl, a 'tavak'. A Veliko és Malo Jezero (azaz a Nagy és a Kis-tó) az Aurelia, a világ legősibb medúzafajának utolsó menedéke. A mljeti nemzeti park az otthona a barátfókának is (Monachus monachus); rendkívül ritka faunája egyedülálló a Horvátországban és az egész Földközi-tengeren.

Több más, ökológiailag épen maradt és egyedi sziget is látogatható. Errefelé ismeretlen a városok frgataga, és a tömegek sem fedezték még fel a vidéket. Kevés az autó, nem itat át mindent a benzinfüst.
Itt minden természetes: az ételek alapanyaga friss, helyi termény, a borokhoz a szőlőt a sziget szőlőskertjeiből szedik.
A szigetek természeti öröksége a horvátoknak igazi áldás - hozzájárul a munkahelyek és az életszínvonal fenntartásához. Ez a horvát turizmus alapja is; a szigetek sokakat vonzanak természeti kincseikkel. Ezért az Adria szigeteinek és partjának védelme, megőrzése, gondozása és a felelős hozzáállás nem csupán a helyiek, de a látogatók számára is kiemelten fontos.

Színes illatok

Az Adriai tenger a természet széllel és hullámokkal átitatott ódája az életről, dalokkal, mosolyokkal, kemény munkával és annak jól megérdemelt gyümölcsével, még a legerősebb szélben is jelen lévő belső békével és csönddel. Igazi kincsét a színekben és az illatokban találjuk meg, a formákban és a hangokban, mozgó- és pillanatképeiben, dagályban és apályban, amikor alig várjuk, mit hoz a következő nap...

Az első, ami feltűnik, a rengeteg szín. A tavasszal előrobbanó színáradat után nyáron négy szín dominál - a kék, a sárga, a zöld és a fehér.
A kék a béke és a lelki nyugalmat hozó összhang színe, a kapcsolat az időtlennel, a végtelennel. A kék a tenger és az ég színe.
A sárga a Nap színe. Melegít, erőt ad, gondtalan boldogságra lobbant.
A zöld a természet színe. Zöld az élet, a bőség és a gazdagság. Így jellemezhetjük a partok és szigetek örökzöld erdőit is.
A fehér minden más színt felerősít. Tiszta, és visszatükrözi a környezetét. Fehér a part és a szigetek köve, fehérek a szikláik is. Fehérek a tengerparti városkák és a halászfalvak, a sirályok; fehér a hullámok habja.

Mindenhez, amit látunk, a tenger és a só illata társul.
A friss levegő jó illatának forrásai a gyantás fenyőerdők, a rozmaringbokrok, a citromfák, narancsfák és mirtuszok tavaszi virágai.
Rozmaring díszíti az egész Adriát, az összes szigetével. A szerelem jelképe, a mediterrán konyha híres fűszere. Másik erős aromájú, szezonális növényünk a bazsalikom, az Adria őshonos növénye.
Tavasszal a szentjánoskenyérfák és a ciklámenek édes illatához a fenyves dombok madarainak dala társul, minden fánál, bokornál tücsök ciripel.
Az Isztria és Dalmácia apró kertjeiből babér finom, diszkrét illata árad, onnan, ahol szőlő és füge virágzik, a túlérett gyümölcsök édes aromája pedig méheket és rovarokat csábít.
Különösen kellemes a levendula illata Hvar, a legnaposabb horvát sziget környékén. A pompás levendulamezők nem véletlenül olyan hatalmasak. A levendula imádja a napot, és a szél mindenhová elviszi az illatát.
A szigetekről fújó, illatos szél átjárja a parti falvak és városok szűk utcácskáit, és az idősebb helybeliek között vannak, akik az illat alapján megmondják, melyik sziget felől fúj a szél. Délben persze grillezett hal, olívaolaj, füstölt sonka és kecskesajt illata keveredik a bor aromájával.

Annak, aki a tengert járja, beégnek az emlékezetébe az Adria illatai és színei, a tenger hangja és a hajó oldalán megtörő hullámok zaja minden feszültséget felold, és mély meditációba ringat.
Mosolyogva üdvözölnek majd a városok kikötői, a piacok színes forgatagában pedig bőséggel talál majd érdekes tárgyakat és ajándékokat.
A horvát partok és szigetek turistamennyországát minden érzékszervünkkel meg kell tapasztalnunk, mert mindegyik más arcát mutatja ennek az egzotikus világnak...