Környezet
Horvátország ökológiailag ép területnek számít,
a levegő, a folyóvizek és a tenger szempontjából egyaránt. Éppen
ezért vonz ez az ország olyan sok látogatót, akik a szabadidejüket
az érintetlen természetben, az Adria kristálytiszta, kék vizén
vitorlázva, a tengerben úszva szeretnék eltölteni.
Az Adria természetes élővilága bőségével és
ritkaságaival tűnik ki, valamint kivételesen ép állapotú
tengerével. A vidék biológiai és esztétikai értékét az
őshonos fajok magas száma is bizonyítja (ilyen például a
dubrovniki búzavirág, a Centaurea ragusina, és a fekete gyík, a
Lacerta fiumana pomoensis). Az állami szervek és a különböző
intézmények egyaránt mindent megtesznek az Adria természetes
gazdagságának védelméért és megőrzéséért. A delfinvédelmi
programban Lošinj szigete játszotta a főszerepet.
Az anyagi segítség és az örökbefogadás is hozzájárult ezen
rendkívüli állatok életének megmentéséhez. A szomszédos
cres-szigeti Beliben óvóhelyet létesítettek a "Bijeloglave supove"
nevű, nagyon ritka ragadozómadaraknak - most a populáció az önálló
fennmaradásáért küzd. A "Lijepa Naša" nevű természetvédelmi
szervezet (másokkal együtt) az ún. "Kék zászló", "Zöld zászló" és
"Ökoiskola" projekteken dolgozik. A kék zászló a nyaralásra,
szórakozásra és kikapcsolódásra kijelölt, szép állapotú,
biztonságos és kellemes környezetet jelzi, ahol a part
karbantartása jól szervezett, és folyamatosan fejlődik a turizmus.
Ha kék zászló leng egy partszakaszon vagy kikötőben, az azt
jelenti, hogy elsőrangú szolgáltatást nyújtanak a turistáknak,
tisztán tartják a tengert és a partot, a strand jól felszerelt és
rendszeresen takarított. Az idén 98 horvát strandon és kikötőben
lobog majd a kék zászló.
Az Adria érintetlen természetének illataiban és
hangjaiban minden szigeten és zátonyon gyönyörködhetünk,
különösen azokon a védett tájakon, amelyek tudományos, kutlurális,
történelmi, ökológiai vagy turisztikai szempontból fontosak.
Horvátország területének több, mint 7.5%-a nemzeti park, vagy más
módon védett övezet. Ennek az aránynak a megduplázására is vannak
tervek, bár a puszta tény, hogy egy ekkora, érintetlen természeti
érték létezhet napjaink Európájában, örömre és reményre ad
okot.
A horvát partokon négy nemzeti park van.
Brijuni 14 szigetét és zátonyát a hozzájuk
tartozó tengerrel együtt védett területté és nemzeti parkká
nyilvánították 1983-ban. Őshonos növény- és állatvilágából
kiemelnénk a mediterrán magyaltölgyet és makkiát (örökzöld
aljnövényzetet), valamint a ritka csér- és sirály-fajokat. Ez a
szigetcsoport a madarak téli vándorlásának is fontos állomása.
Brijunin a természetben találjuk a vadasparkokat, szafariparkja
telis-tele van egzotikus állatokkal, de római és bizánci értékekkel
is.
A horvát Karst legszebb folyója kétségkívül a
Krka. A nemzeti park a folyó part előtti
szakaszának és környezetének nagy részére kiterjed. A számos
vízesés közül a két legszebb a Skradin és a Roški. A folyó közöttük
tavat alkot, melyen az apró, Visovac nevű sziget fekszik, híres
ferences kolostorával.
Kornati Dalmácia északi részén a
Földközi-tenger legszaggatottabb partvonalú szigetcsoportja. A
szigetcsoport nagy részét 1980-ban nyilvánították nemzeti parkká a
táj kivételes szépsége, lenyűgöző geomorfológiája, a partszakasz
rengeteg kiszögellése és - főként - változatos tengeri élővilága
miatt.
Mljet egy Horvátország legdélebbi részén fekvő
sziget, melyet rendkívül buja aleppói fenyő-erdeje miatt a "zöld
szigetnek" hívnak.
A Mljet Nemzeti Park a sziget nyugati részén, sokak szerint az
Adria legszebb vidékén található. Ebben a parkban van két nagyon
széles, de a tengerrel csak egy nagyon szűk átjárón érintkező öböl,
a 'tavak'. A Veliko és Malo Jezero (azaz a Nagy és a Kis-tó) az
Aurelia, a világ legősibb medúzafajának utolsó menedéke. A mljeti
nemzeti park az otthona a barátfókának is (Monachus monachus);
rendkívül ritka faunája egyedülálló a Horvátországban és az egész
Földközi-tengeren.
Több más, ökológiailag épen maradt és egyedi sziget is
látogatható. Errefelé ismeretlen a városok frgataga, és a
tömegek sem fedezték még fel a vidéket. Kevés az autó, nem itat át
mindent a benzinfüst.
Itt minden természetes: az ételek alapanyaga
friss, helyi termény, a borokhoz a szőlőt a sziget szőlőskertjeiből
szedik.
A szigetek természeti öröksége a horvátoknak igazi áldás -
hozzájárul a munkahelyek és az életszínvonal fenntartásához. Ez a
horvát turizmus alapja is; a szigetek sokakat vonzanak természeti
kincseikkel. Ezért az Adria szigeteinek és partjának védelme,
megőrzése, gondozása és a felelős hozzáállás nem csupán a helyiek,
de a látogatók számára is kiemelten fontos.