Kultúra
A horvátok az i.sz. 7. század
elején telepedtek le napjaink
Horvátországának
területén. A korai középkorban
Horvátország területén számos
védekező háborút vívtak, a
vidék a civilizáció
határmezsgyéjének számított. A
9. században területe a Frank és a
Bizánci Birodalom közé
ékelődött, a 11. században a Katolikus
és az Ortodox Egyház közé, a 15-től
a 19. századig a kereszténység és az
Ottománok iszlám birodalma közé.
Számos beszámoló bizonyítja, hogy a 9.
és a 12. század között
Horvátország önálló
hercegség, később királyság volt.
Az állandó fegyveres konfliktus Velencével,
Bizánccal és a törökkel arra
kényszerítette a horvátokat, hogy szorosabb
szövetségre lépjenek az osztrák és
a magyar dinasztiákkal, ami kisebb-nagyobb
függetlenségi háborúkhoz vezetett,
és nemzeti önállósághoz.
Horvátország végül 1990-ben nyerte el
teljes nemzeti függetlenségét.
A terület felett uralkodó országok
és birodalmak nyomot hagytak a
nemzeti örökségen. A partvidék
városai nagyrészt az ókorból és
a középkorból származnak. A horvát
partvidék legfontosabb ókori emlékei
Pula városának csodálatosan
épen maradt római amfiteátruma, az Aranykapu,
Augustus temploma, Diocletianus római császár
palotája a 4. századból
Splitben (később a
középkori város részévé
vált, ma az UNESCO védelme alatt áll).
Euphresias bazilikája Porečben a
Földközi-tenger legszebb épen maradt
bizánci műremeke, a 6. századból.
Euphresias püspök bazilikájának ehhez a
mozaikjához csak a ravennai San Vitale templom
hasonló díszítése fogható; ez a
két mű Európa legfontosabb fennmaradt
történelmi mozaikja.
A bazilika három hajós épületét
világszerte fontos történelmi
műemléknek tartják, és az UNESCO 1997-ben
a világörökség részévé
nyilvánította.
A román építészet
legjellemzőbb települései Krk, Rab
és Trogir. Trogir Közép-Európa
legszebb állapotú gótikus román
városa. Falakkal övezett középkori
központjában épen maradt román,
gótikus, reneszánsz és barokk
kastélyok, tornyok, lakóépületek
és paloták találhatók.
A legfontosabb épület Trogir katedrálisa,
melynek 1240-ből származó kapuja a Radovan
nevű kőművesmester remeke. Ez
Horvátország legfontosabb gótikus román
emlékműve.
Osor, Pag, Šibenik, Hvar, Korčula és
Dubrovnik jellemzően reneszánsz
települések. Dubrovnik városát a
13. században, tervek alapján
építették, reneszánsz falai és
tornyai, középületei, templomai, palotái
és a nemesek nyári lakjai rendkívüli
módon épen maradtak.
Ezek az épületek mind a független Dubrovniki
Köztársaság idején épültek.
Függetlenségéért és
békéjéért a város súlyos
adókat fizetett a Török Birodalomnak, a
kereskedelemnek és a halászatnak
köszönhetően mégis virágzott,
sőt, lakói vagyonokat fordítottak
szépítésére. Napjainkban az
egész város az UNESCO védelmét
élvezi.
A többi kulturális emlékmű
közül érdemes még kiemelni a
horvát uralkodók idején emelt
kápolnákat. Különösen
érdekes a fonott díszítésű kő
dombormű. Split katedrálisának fa kapuin a
díszítések Krisztus
életéből ábrázolnak jeleneteket -
a 13. században faragta ki őket egy Buvina nevű
mester, és különösen szép
állapotban maradtak fenn.
A modern művészet szerves
része kulturális, művészeti és
építészeti örökségünk. A
paloták, átriumok és terek hagyományos
fesztiválok és nemzetközi színdarabok
színhelyei - ilyen a Dubrovniki Nyári
Fesztivál, Pula Filmfesztiválja, a Summer in Split
és a Musical Evenings in Zadar and Osor, vagy a Days of
Croatian Theatre... Néha a klasszikus zenekarok és
városi techno között népzenébe is
botlik az ember, például a "Klapa" (a dalmát
énekstílus) világszínvonalú
vokalistáiba, akikkel még a legkisebb tengerparti
faluban is összefuthat az ember.