Vitorlázási szakkifejezések

Ahhoz, hogy egyhetes vitorlás nyaralása valóban sikeres legyen, érdemes megtanulnia néhány, a jachtokra és a vitorlázásra jellemző szakkifejezést. A vitorlázási szakszókincs elsajátítása jelentősen megkönnyíti, hogy megértse az Ön hajóvezetőjét, valamint azokat a vitorlázókat, akikkel útja során találkozik.

• Koják, fekhelyek: a jacht alvóhelyeinek száma.
• Bimini tető: időjárás-álló vászon, rozsdamentes acél vázzal, a vitorlás cockpitja fölé vagy egy motoros jacht flybridge-ére szerelve, eső és napsütés ellen.
• Bumm: az árbóchoz közel derékszögben csatlakozó vízszintes rúd.
• Orr: a vitorlásjacht elülső része.
• Felborulás: amikor a hajó túl nagy dőlést kap és átfordul, a tőkesúly vagy a gerinc a felszínre kerül. Nagyobb egységeknél ez gyakran elsüllyedéshez vezet.
• Fedélzeti matróz: a fedélzeti műveletekben közreműködő személy, aki a kikötésnél és elindulásnál, a horgonyzásnál, a karbantartásnál és egyéb fedélzeti feladatoknál segít.
• Merülés: a hajó legmélyebb pontjának mélysége a vízvonal alatt.
• Kombüsz: a jacht konyhája.
• Genua: elülső vitorla az árbóc és az orr között, félgömbszerű formával.
• WC: a hajó illemhelye.
• Kormánykerék: a jacht kormányzására szolgáló kerék, általában a taton.
• Hajógerinc: a hajótest központi teherhordó szerkezete.
• Árbóc: a vitorlás fölé magasodó oszlop, amely tartja a nagyvitorlát.
• Nagyvitorla: háromszög alakú vitorla az árbóc és a bumm között. Gyakran használják kikötői manővereknél, de nem ez a jacht legnagyobb vitorlája.
• Kikötés: a hajó rögzítése bójához, cölöphöz vagy mólóhoz.
• Járóhíd: a taton elhelyezett kis híd, amely megkönnyíti a ki és beszállást a mólóról.
• Bal oldal: a kormányállásból előre tekintve a jacht bal oldala.
• Kormánylapát: a hajó alatt elhelyezkedő, uszonyformájú lap fa-, üvegszál- vagy fémanyagból, amely a kormányzást szolgálja. Nagyobb vitorlásokon kerekkel vezérlik, kisebbeken hátul elhelyezett kormányrúddal irányítják.
• Szalon: a jacht központi tere, rendszerint kombüszzel, étkezőasztallal, kapitányi asztallal és kényelmes ülőhelyekkel.
• Jobb oldal: a kormányállásból előre tekintve a jacht jobb oldala.
• Tat: a jacht hátsó része.
• Csörlők: olyan szerkezetek, amelyek köré a köteleket tekerjük; a vitorlák felhúzására és nehéz terhek mozgatására szolgálnak.

• Látszólagos szél: élesmenetben, amikor a szél felé vitorlázunk, a természetes szél és a hajó mozgása által keltett menetszél együtt hat. E kettő eredője a látszólagos szél.
• Fél szél: amikor a szél körülbelül 90 fokban tölti a vitorlákat.
• Bő szél: amikor a szél nagyjából 91 és 170 fok közti szögben éri a vitorlákat, szélirányban, a szél felé haladunk lefele.
• Élesmenet: amikor a szél körülbelül 45 fokban tölti a vitorlákat.
• Hátszél: a széllel azonos irányban való haladás; a szél a vitorlás tatja felől fúj.
• Dőlés: a vitorlákra ható szél okozta bedőlés.
• Halzolás: a fordulásnak az a változata, amikor a jacht tatja halad át a szélen, így a szél egyik oldalról a másikra vált. A halzolás ritkább, mert összetettebb és kockázatosabb manőver.
• Szél alatti oldal: az az irány, amerre a szél fúj.
• Reaches: a 60° és 160° közötti menetszögek gyűjtőneve. Ide tartozik a negyedszél körülbelül 60° és 80° között, a fél szél nagyjából 90° körül, valamint a bő szél hozzávetőleg 120° és 160° között.
• Reffelés: a vitorlafelület ideiglenes csökkentése, rendszerint erős szél kedvezőtlen hatásainak mérséklésére vagy a hajó lassítására.
• Sott, vitorlaállító kötél: a vitorla szélhez viszonyított beállítását szabályozó kötél.
• Fordulás szél felé: olyan manőver, amikor a jacht orrával áthalad a szélen, és a szél egyik oldalról a másikra kerül, jobbról balra vagy fordítva.
• Vízi jármű: vízen közlekedő eszköz, rendszerint nagyobb hajó.

• Szárazruha: teljesen zárt öltözék, amely zord időben a tengeren megóv a nedvességtől és a hidegtől.
• Mentőmellény: személyes felhajtóerőt biztosító eszköz, amely viselőjét a víz felszínén tartja.
• Hajózási térképek: a tengeri területek és a szomszédos partvidékek grafikus ábrázolása.
• Biztonsági heveder: a csípő és comb köré felcsatolható védőfelszerelés, amely a fedélzeti korláthoz vagy biztosítóvonalhoz rögzít. Leesés ellen véd, illetve megakadályozza, hogy a hajóról a vízbe essen.
• Vitorláskesztyű: kialakítása a kerékpáros kesztyűhöz hasonló, többnyire ujjvég nélküli. Csökkenti a kötelek és a kéz közötti súrlódás okozta terhelést vitorlázás közben.
• Vitorlás kabát, nadrág, csizma, cipő: olyan ruhadarabok, amelyek szélállók és vízállók. Széles választék érhető el az adott időjárási és tengeri körülményekhez igazodva.
• Napszemüveg: elengedhetetlen az UV védelem, és előnyös, ha a lencse polarizált.
• Óra: alapkövetelmény, hogy vízálló legyen.

• Elhagyni a hajót: közvetlen utasítás az azonnali hajóelhagyásra, rendszerint közvetlen veszélyhelyzetben.
• Igenis: parancsra adott válasz, amely jelzi, hogy az utasítást meghallották, megértették és végre fogják hajtani. A tiszteknek szóló forma: „Igenis, uram”.
• Engedd és húzd: olyan parancs, amely arra utal, hogy a hajó a szél irányával egy vonalban áll.
• Ember a vízben: riasztó kiáltás, amikor egy tengerész a vízbe esett.

• Ahoy: tengerész köszöntés
• All hands hoay: minden kéz a fedélzetre
• Batten down the hatches: jelzés, hogy a közelgő viharra fel kell készíteni a hajót
• Coaming: a fedélzeti nyílások pereme, amely megakadályozza, hogy a víz az alsóbb szintekre csorogjon
• Cockswain: a kormányos
• Dance the hempen jig: valaki felakasztása
• Duffle: tengerész holmija, felszerelése
• Heave ho: utasítás teljes erőbedobással dolgozni
• Holystone: homokkő, amellyel a hajó fedélzetét súrolták
• Jacob's Ladder: kötélhágcsó, amellyel a hajóra lehetett felkapaszkodni
• Jolly Roger: a híres kalózzászló koponyával és keresztbe tett csontokkal
• Landlubber: tengeren járatlan szárazföldi
• Old salt: vén tengeri farkas, nagy tapasztalattal
• Poop deck: tatfedélzet, a legmagasabb és leghátsó fedélzet
• Seadog: öreg matróz vagy kalóz, vén tengeri farkas
• Three sheets to the wind: aki erősen részeg
• Yo Ho Ho: felkiáltás derű kifejezésére, illetve a figyelem felkeltésére